2020. JÚLIUS 21.
A Különleges Ellátást is Nyújtó Gyermekotthon tábori élményei Hajdúszoboszlón
Bővebb információk2020. MÁJUS 30.
Hálás köszönet az adományokért az Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotelnek!
Bővebb információk2020. ÁPRILIS 15.
Járványügyi vészhelyzet – avagy mindennapjaink a 2. sz. Gyermekotthonban
Bővebb információk2020. ÁPRILIS 15.
Maradj otthon! Életképek a 6. sz. gyermekotthon tavaszi mindennapjaiból
Bővebb információk2020. FEBRUÁR 21.
Aranymorzsa Ki Mit Tud Tehetségkutató Verseny - 5. sz. gyermekotthon
Bővebb információk2020. FEBRUÁR 21.
Aranymorzsa Ki Mit Tud Tehetségkutató Verseny - a 6. sz. gyermekotthonban
Bővebb információk2020. JANUÁR 11.
Elsősegély elméletben, majd gyakorlati síkon a 6. sz. gyermekotthon Futrinka lakásotthonában
Bővebb információk2019. NOVEMBER 14.
Programsorozat a Wáli István Református Szakkollégium szervezésében
Bővebb információk2019. OKTÓBER 13.
Régiség piacon jártak a Csongrád 16 lakói - A múlt emlékei, mai szemmel
Bővebb információk2019. AUGUSZTUS 30.
2019. augusztus - Fénylő nyári hónap a 3. sz. gyermekotthon lakóinak
Bővebb információk2019. JÚLIUS 01.
"Nem strandolsz jobban, mint én...", avagy a Bárány csoport strandélménye
Bővebb információk2018. FEBRUÁR 03.
Varázscsepp VIII. Országos Tehetségkutató Verseny selejtezőjén vettünk részt
Bővebb információk2017. DECEMBER 22.
Egy különleges Karácsony a Csongrád u 14. szám alatti lakásotthonban
Bővebb információk2016. NOVEMBER 09.
„Aranymorzsa” tehetségkutató elődöntő az V. sz. gyermekotthonban
Bővebb információk2016. MÁJUS 25.
Arató u. 39. sz. alatti Lakásotthon kirándulása a Kerekerdő Élményparkba
Bővebb információk2016. MÁJUS 03.
Az Aquaticum mediterrán élményfürdőben voltak a Csongrád utcai gyerekek
Bővebb információk2016. MÁRCIUS 20.
A Debreceni Reménysugár Gyermekotthon gondozottjai Jótékonysági Rotary Futáson vettek részt
Bővebb információk2015. JÚLIUS 25.
Kerekestelepi strandfürdőzés a Ladik 1/b lakásotthon gyermekeivel
Bővebb információk2015. JÚLIUS 07.
Beszámoló a Cseppkő Gyermekotthonban tett intézménylátogatásunkról
Bővebb információk2015. JÚNIUS 26.
Élményeik a Különlegese Ellátást is Nyújtó Gyermekotthon lakóinak az Agórában
Bővebb információk2014. ÁPRILIS 26.
„Kapcsolat” gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok” című pályázat
Bővebb információk2014. ÁPRILIS 24.
„Kapcsolat” gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját elősegítő programok
Bővebb információk2013. NOVEMBER 13.
Autista gyermekek gondozási/nevelési lehetőségei a lakásotthonban
Bővebb információk2013. NOVEMBER 13.
Autista gyermekek gondozási/nevelési lehetőségei a lakásotthonban
Az autizmus a kapcsollateremtés zavara vagy hiánya. Következményei a viszonyulási képesség zavara vagy hiánya és az alkalmazkodás zavara vagy hiánya.
Az első leírás, amelyben az álapotot már az „autizmus” kifejezéssel jellemzik, Leo Kannertől származik 1943-ból. A gyermekeket szociálisan zárkozottnak, közömbösnek írta le, akiknek a beszédfejlődése zavart, nem beszélnek vagy csak ismételgetnek, és erősen ragaszkodnak bizonyos megszokott rituálékhoz. Az autisztikus zavarok kialakulásának hátterében minden esetben szerepet játszanak a genetikai adottságok. Gyakorisága 2-5 tízezrelék.
Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az autizmus spektrumhoz tartozó tünettanilag heterogén mentális zavarokat részletesen tárgyaljuk. Ezért az alábbiakban az általánosan jellemző tüneteket szeretném röviden bemutatni:
Hangulati élet:
Ambivalencia : ugyanazt a dolgot egyszerre „akarom” és „nem akarom”; „szeretem” és „nem szeretem”. Nagyon veszélyes lehet, ugyanis ha a „nem akarom”-nál akad el, akkor megtagadhatja a táplálékbevitelt, akár huzamosabb ideig is.
Beszéd : alapvető tünet, hogy vagy nem beszélnek, vagy a beszédüknek nincs közlő funkciója. Gyakran echolália jellegű, vagyis a hallottakat megismételi. Hangsúlyuk furcsa, a szónak abban az értelmében, hogy a kérdő és kijelentő hangsúlyt teljesen önkényesen használják. Ugyanez jellemző a személyes névmások használatára is.
Kényszeres viselkedés : bármilyen cselekvést képesek kényszeresen végrehajtani, még a beszédet is (pl. kérdezési kényszer, autóagresszió kényszer vagy az azonossághoz való kényszeres ragaszkodás ).
Mozgás : mozgásuk bizarr, kényszeres és sztereotip. Szeretnek pörögni, forogni vagy a tárgyakat pörgetni és forgatni. Problémát jelenthet, ha semmi mással nem hajlandó foglalkozni.
Személyes kapcsolatok : jellemzően vagy teljesen hiányoznak a személyes kapcsolatok (elsősorban a kortárskapcsolatok hiánya jellemző) vagy valamilyen zavar következtében elromlottak.
Vegetatív tünetek :
Gondolkodás : gondolkodásuk a realitáson kívül helyezkedik el. A kapcsolatteremtési zavar következményeként értékelhető IQ tesztet nem lehet felvenni velük.
Az autisztikus zavarok jellemzőinek rövid bemutatása után, néhány gondolat erejéig szeretném bemutatni azokat a sajátos nehézségeket, amelyekkel egy lakásottonban nevelkedő gyermek szembesül illetve a velük foglalkozó szakemberek szembesülnek.
A lakásotthonban végzett pszichológiai munka több szempontból is sajátságos. Ennek egyik oka, hogy az itt élő gyerekek érzelmi életének más a fejlődési vonala, hiszen az anyával való kapcsolat szükséglete kielégítetlen. Egyes gyermekek korábban elhanyagolást vagy bántalmazást szenvedtek el. Állandó jelleggel kortársaikkal vannak, csoportban élnek. Az itt élő gyermekekre egy részére jellemző:
Ezen túlmenően a lakásotthonban élő gyermekek heterogén csoportot képeznek mind életkoruk, mind nemük mind pedig azoknak a pszichés zavaroknak a tekintetében, amelyektől estelegesen szenvednek. A legtöbbjük esetében a lakásotthonba kerülés egyenértékű - a család elhagyása mellett – a település elhagyásával, ami maga után vonja a baráti kör és az iskola cseréjét is.
Ha figyelmesen elolvastuk a fentebb leírtakat könnyen megérthetjük, hogy egy autista gyermek beillesztése lakásotthoni környezetbe komoly kihívást jelenthet az itt dolgozóknak. Egyik oldalon ugyanis ott áll egy olyan gyermek, amely pszihés zavarából adódóan képtelen az alkalmazkodásra, másfelől a kortárskapcsolatainak a kialakításában is komoly nehézségekbe ütközik. A másik oldalon ott találjuk azt a heterogén, többszörösen frusztrált gyermekekből álló csoportot, amelyből a velük foglalkozó team következetes neveléssel, szabály és normarendszer kialakításával, megpróbál közösséget kovácsolni. Az autista gyermek nem vagy csak részben lesz képes alkalmazkodni a kialakult szabályrendszerhez, gyorsan kiváltva ezzel a többiek ellenszenvét. Ugyanakkor egyesek vissza is élhetnek a kialakult helyzettel, így próbálván kihúzni magukat bizonyos feladatok elvégzése alól. Az autista gyermek a fenntebb leírt jellegzetes tünetei okán nagyobb odafigyelést kíván az ügyeletes nevelőtől, ami a többi gyermek részéről féltékenységet szűlhet.
Mit tehetünk?
A sikeres beilleszkedés érdekében a gyermek, a közösség és a nevelői team szintjén egyaránt be kell avatkoznunk.
A gyermek szintjén: a beavatkozás nagymértékben függ az érintett gyermek állapotának súlyosságától, az alkalmazkodást legsúlyosabban nehezítő tünetektől, értelmi képességeitől és nem utolsó sorban a környezeti adottságoktól (esetünkben a közösség teherbíró képesége, ellátási lehetőségek). A komplex terápia alapja az egyéni szükségletekhez alakított, specifikus pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztés, amelynek célja a gyermek eltérő fejlődéséből adódó eltérések csökkentése. A gyógyszeres terápia nagymértékben csökkentheti a kényszeres tüneteket.
A gyermekcsoport szintjén: fontos, hogy a többi gyermek megértse és elfogadja, hogy társuk képtelen az alkalmazkodásra. Fontos, hogy megértsék és elfogadják, hogy zárkózottabb, nehezebben barátkozik, és a többi gyermek közeledésére gyakaran félelemmel reagál. Empátiás képességeikhez mérten kiemelten fontos, hogy megértsék azt, hogy társuk furcsa, bizarr viselkedése egy tünet. Vélhetően így elkerülhető, hogy a legelesettebb gyerek a többiek gúnyolódásának a céltáblájává váljon, ami tovább mélyítheti elszigeteltségét.
A nevelői team szintjén: a legtöbb szerző a pszichoedukáció fontosságát hangsúlyozza, vagyis a gyermekekkel közvetlenül kapcsolatban álló nevelők kapjanak megfelelő információkat az autizmus temészetével kapcsolatban. Így a gyermek néha érthetetlen, inadequat viselkedése - mint tünet - megmagyarázhatóvá válik, valamint a fennt részletezett nehézségek megelőzhetőek. A feladat nehézsége miatt fontos, hogy a team szuperviziós lehetőséget is kapjon.
Mivel azonban az autista gyermek tünetei a folyamatos gyógypedagógiai fejlesztéssel és a gyógyszeres terápiával is csak részben, általában kis mértékben befolyásolhatók, ezért a gyermek tüneteinek megismerése után az egész közösségnek össze kell ülnie és együtt – belevonva a lakásotthonban élő gyerekeket is – át kell gondolniuk, hogy hogyan tudják úgy alakítani a napirendet, a tárgyi környezetet, hogy az az autista gyermek számára a legkevesebb nehézséget okozza. Előbb utóbb megértik majd, hogy ez mindnyájuk közös érdeke.
Felhasznált irodalom: