„Az egyiknek sikerül, a másiknak nem…”

    2014. május 11-én, vasárnap újabb megmérettetés várt labdarúgóinkra. Ezúttal a Hit és Sport Alapítvány által évek óta szervezett Grassroots országos futballtorna régiós találkozóját Komádiban rendezték. A rendezvény házigazdái – a hagyományosan jó kapcsolatunknak köszönhetően – ezúttal is meghívtak bennünket.

    A mezőny népesebb volt, hiszen Hajdú-Bihar és Békés megye gyermekvédelmi intézményei delegálták magukat. A megérkező 8 alakulatot két csoportba osztották. Utólag egyértelmű, hogy a nehezebb négyesbe kerültünk. Ellenfeleink közül kettőt már jól ismertünk (Komádi és Berettyóújfalu), hiszen alig három hete már összemértük erőnket. Akkor elhódítottuk a kupát. Nyilván a szokásos téten kívül a visszavágás reménye is fűtötte őket. A csoporthoz negyedikként Dévaványa legénysége csatlakozott.

    Minden másként alakult, mint a múlt hónapban. Az időjárásra sem lehetett panasz, így két pályán (egy a csarnokban, egy a szabadban, műfüvön) zajlottak a mérkőzések. Mi bent játszottunk, így nem volt szokatlan az aréna sem. Sajnos a szereplésünk nem az elképzeléseinknek megfelelően alakult. Az első mérkőzést a hazaiak könnyed játékkal nyerték Dévaványa ellen (4-0). A látottak alapján világossá vált, hogy a helyosztókra továbbjutó kettős a Komádi, Újfalu, Reménysugár triászból kerül ki. Ennek megfelelően az első mérkőzésünk meghatározó volt. Úgy tűnik, a fiaink a „buszon maradtak”, mert a vártnál „barátságosabb” lett a derbi. Simán kikaptunk (6-1). Ezzel még nem volt vége a meglepetéseknek! Ugyanilyen arányban lépte le Komádi az ellenünk győzőket. (6-1). Győzelmi kényszer alatt játszva, javuló teljesítménnyel, mi is igyekeztünk lépést tartani a riválisokkal, s ennek a dévaiak látták kárát (6-2). Amint az várható volt, Újfalunak nem okozott gondot – a továbbjutásra már esélytelen sereghajtó – két vállra fektetése. Erőlködés nélkül győztek (4-2). A pontveszteség nélkül élen álló – mindössze addig egy gólt kapó – Komádi várt ránk a csoport utolsó mérkőzésén. Némi számolgatás után egyértelmű volt, nagyon nehéz helyzetben vagyunk! Nem csupán a győzelem kellett a továbbjutáshoz, hanem az is, hogy legalább 4 góllal legyünk jobbak. A fiúk javára írandó, hogy nagyon elszántak voltak. Nem feltartott kézzel léptek pályára, s emelt fővel vonulhattak le onnan. Ahhoz túl erős ellenféllel találkoztunk, hogy fölébük kerekedjünk. Nagy küzdelem, gól nélküli végeredmény (0-0). Három hete is ikszeltünk (2-2). Némi elégtétel, hogy most sem tudtak legyőzni bennünket, viszont ezúttal nem sikerült a legjobb 4 kézé verekedni magunkat. Felemás érzéseim voltak. Csalódott voltam, – ám az első mérkőzéstől eltekintve – nem volt okunk a szégyenkezésre.

A csoport végeredménye így alakult:

1.	Komádi	3	2	1	-	10-7	7 pont
2.	Berettyóújfalu	3	2	-	1	11-9	6 pont
3.	Reménysugár	3	1	1	1	7-8	4 pont
4.	Dévaványa	3	-	-	3	4-14	6 pont

A másik kvartettből a Debreceni Javító és a Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ gárdája lett a befutó.

Keresztbe játszás után megismétlődtek a csoportmérkőzések. Ezt már műfüvön abszolválták a talpon maradók. A bronzmeccsen a Nyírség visszavágott a Javítónak (2-0). Ugyanez az újfaluiaknak nem sikerült. Igaz, csupán két percre voltak a végső győzelemtől, de egy buta fegyelmezetlenség, s az azt követő jogos kiállítás, után egyenlített a csoportgyőztes. Ebben talán annak is szerepe lehetett, hogy konyhai munkát helyeztek kilátásba a pályán lévőknek arra az esetre, ha nem harcolják ki az „aranyat”. Ez a hosszabbításban sikerült is (2-1).

A finom ebéd ezúttal is velejárója volt a rövid hétvégi kiruccanásunknak. A telki további lehetőséget elveszítve, egy labdával gazdagabban tértünk vissza. A „reménysugár” a hazai rendezésű júliusi kupa lehet. Ámen!

Grenczer Attila