Táborozás Hajdúszoboszlón

2020.07.06-án a 6.sz. gyermekotthon Vadrózsa lakásotthonának lakói kicsit korábban ébredtek a megszokottnál. Nem is csoda, hiszen már aludni is alig tudtak, mivel elérkezett a nyári táborozás első napja.

A gyerekek nagy lázban égtek, alig várták a pillanatot, hogy elinduljunk. Nagy volt az öröm, mivel oly régen volt program a „kapun kívül” a koronavírus járvány miatt. Szerencsére a nyár megmaradt nekünk, így reggel 8 kor útnak indultunk. Az intézményi busz átvitte a csoport nagy részét, és a csomagokat Hajdúszoboszlóra. A Bartók Béla utcán az egyik üres lakásotthonban volt a szálláshelyünk. Délelőtt volt egy kis rendezgetés, pakolászás, terepfelfedezés a lakásban, és máris azon kaptuk magunkat, hogy indulhatunk ebédelni. Az étterem a szállásunktól elég messze volt, átlagos tempóban 30-40 perc séta. Minden fáradalmunkat kárpótoltak az ínycsiklandozó illatok, fenséges ízekben gazdag falatok és a szívélyes fogadtatás, amit a Nelson étteremtől újra megkaptunk. Igen ám, „de hogyan lesz a visszafelé út?” – fogalmazódott meg bennünk a kérdés. Szó szerint két kézzel cipeltük a pocakunkat. Kis pihenő után, a rekkenő hőségre való tekintettel kipróbálták a gyerekek a kertben lévő medencét. Nagyon élvezték a hűsölést és a pancsolást. Amint kicsit hűlt a levegő labdajátékokat játszottunk. Lassan el is érkezett a vacsoraidő. A mindennapi vacsorát a gyerekek kívánságait figyelembe véve a felnőttek, Ica néni és Heni néni készítették el, ahogyan a reggelit, tízórait és uzsonnát is. Finom falatból ezen a héten nem volt hiány az biztos.

Kedd reggelre sajnos nagyon rossz időre ébredtünk. Hideg szél fújt és esett az eső, ami egész délelőtt kitartott. Mivel beszorultunk a lakásba, próbáltunk azért valamilyen módon jókedvűek maradni, így barkóbáztunk, szójátékokat játszottunk, találós kérdéseket tettünk fel egymásnak, s azon kaptuk magunkat, hogy rettentő jól szórakozunk, visszhangzott a ház a gyermekkacajtól. Sajnos a rossz idő miatt ezen a napon nem igazán volt program, de mi kitoltunk vele, nem hagytuk, hogy a felhők a mi kedvünket is beárnyékolják.
Szerda délelőtt már kimosolygott ránk a napocska, így felkerekedtünk, és egy hatalmas városnéző túrába csaptunk. Voltunk játszótéren, szökőkutaknál fotózkodtunk, ittunk a „szerelem kútjából”, délután pedig a városnéző kisvonaton tekintettük meg a város nevezetességeit.

Végre ismét jó idő lett. Igaz nem volt nagy meleg, de ezekhez a programokhoz pontosan kiváló.

Nagyon izgultunk, hogy csütörtökre visszatérjen a nyár, mert már csak ez az egy napunk maradt a strandolásra. Szerencsénk volt, újból örvendhettünk a nyárias melegnek, s így egy fantasztikus délutánt tölthettünk el a nádudvari strandon. A víz kellemes volt, az idő, a környezet gyönyörű.

Este már mindenki nagyon fáradt volt, de azért a szokásrendet nem rúgtuk fel. Igaz tábortűzünk nem volt, de kiültünk a teraszra, és közösen énekeltük a vidámabbnál vidámabb nótákat.

Pénteken az egyik szemünk sírt, a másik meg nevetett. Maradtunk is volna még, de vágytunk is már haza. Ebéd után jött értünk a busz, hogy hazafuvarozza a kis csapatot. Rövid, de élményekben és jókedvben gazdag hét volt. Köszönjük szépen a lehetőséget, jól éreztük magunkat így együtt, a gyerekek még napokkal később is felidézték a táborban történt jobbnál jobb élményeket.

Hajdúböszörmény, 2020. 07.20.

Írta: Fodor Mihályné
gyógypedagógiai asszisztens
Vadrózsa Lakásotthon